Bangkok nyüzsgése után baromi jólesett az egyik legkedveltebb thai nyaralóhely: Phuket. Bevallom, óriási elvárásokat támasztottam eme hely köré, mert ez híres és a legtöbb turista idejön. Áramlok a mainstraim-mel én is. Íme Phuket és a sava-borsa.
Persze üres tankkal nem lehet egy tapodtad se moccanni, így korgó gyomorral sem érdemes bárhova menni. Legalábbis én így működöm normális esetben. A hostel, ahol megszálltam nagyon szép és kulturált volt - mint ahogy az előző is- de sajnos a reggeli itt sem volt nagyvonalú. Nincs mit tenni, hallgatni kell a recepciós néni tippjére és el kell látogatni oda, ami szerinte nekem jó lesz.
Van itt minden kérem szépen. Mangó, papaya, rák, hal, aminek az intenzív illata szaga émelyítően hat korán reggel és üres hasra. Tettem vagy három teljes kört a bódék körül, mire kiválasztottam valami ehetőt: zöldséges tojásrántottaszerűt fánkkal és valami fura ruganyos bogyókkal - később rádobtam a Google-t, az tápiókabogyó volt.
Sajnos túl éhes voltam, lefotózni már nem volt időm.
Őszintén teljesen lemaradtam a napjaim előtervezésével és erre a napra semmi programot nem találtam ki. Azt tudtam, hogy ha már víz közelében vagyok, akkor szeretnék strandolni. Más ötletem nem volt.
Phuket town-ban szálltam meg, de egy strand sincs, ami gyalog elérhető lenne. Még szerencse, hogy van helyi buszjárat, és nem kell taxiznom.
Na de nem szeretnék egész nap csak henyélni. Kitaláltam, hogy akkor nézzük meg a Nagy Buddhát és egyben avassuk fel az új virágos ruhám.
A hostel recepciós nénije készségesen segített nekem, tanácsokkal látott el. Például halkan megemlítette, hogy a busz nem a Buddha szobor lábához tesz le, sokat kell sétálni. Legyintettem - én hülye- megcsinálom ezt a túrát ruhában is.
Phuketnek van egy ilyen arca is. Kicsit szakadtabb, mint ahogy a pálmafás, fehérhomkos agyon retusált képekről mi azt gondolnánk. Viszont semmi bajom nem volt a helyi járattal, melegem biztosan nem volt a nyitott tereivel - mert hátul nincs ajtó. Jó tömött volt a busz, de legalább filléres megoldásnak bizonyult. Így zötyögtem el az úticélig huszadmagammal.
A néni tényleg nem viccelt. A busz kirakott a főút egy pontján, és akkor onnan kérem lehet gyalogolni. Na ki látja a Nagy Buddhát? Segítek, ott van a domb tetőn. Egy kis fehér pont.
Baromira lelkesen rákészültem: bezúztam egy boltba, és vettem egy nagy palack vizet. Felkaptam a kendőm a vállamra, a kalapot a fejemre és elindultam.
Nem mondom, hogy nem lehetett volna ezt máshogy is megoldani, hiszen van taxi - mondjuk jó drágán - és ezenkívül önjelölt sofőrök állítanak meg, hogy felvigyenek.
Nem-nem! Megoldom magam is!
A célpontra zoomolva már egész közel volt.
Ráadásul olyan érdekes dolgokat vettem észre, mint egy elefántot az étteremnél.
Az idő kezdett rohamosan forrósodni, és a felfelé baktatás kezdett eléggé fárasztó lenni, pedig harmad útnál se jártam. Őszintén két percenként ellenőriztem az alkalmazást, hogy van-e Grab taxi olcsón. Nem volt. Jó, akkor gyalogolunk.
De aztán jött a felmentő sereg egy öreg bácsika személyében, aki felajánlotta, hogy elfuvaroz a Buddha lábához. Motorral. Nevetségesen olcsón.
Sajnos vagy nem sajnos, de feladtam a küzdelmet és felpattantam mögé. Úgy látszik, hiába vertek át Bangkokban, nem tanulok a hibáimból.
Az aggódásomat elnyomta a szerpentines pálmafás út, ami lélegzetelállító volt.
Azért felérni a csúcsra annyi küzdelem után, nem volt rossz érzés na.
Íme a szettem. Ebben indultam el, tudva, hogy elvileg sokat kell gyalogolni. 5 km-t hegynek felfelé. Óóó Zsófi hogy nem vagy százas. Remélem, hogy az ember idővel csak bölcsebbé válik és jobb döntéseket hoz.
Naná, hogy ünnepelni kell ezt a csöppet sem gördülékeny feljutást.
Egy 45 méter magas Buddha szobor lábánál állni egészen lélegzetelállító. Igaz, nem valami régi látványosságról van szó - csupán 14 éve épült - de ez Phuket legfőbb látványossága. Itt csend van, béke és nyugalom - ha nem vesszük figyelembe a turisták moraját. A kilátás a tetőről pedig csodás, belátni 360 fokban a szigetet: látszik Phuket town, Kata, Karon és Chalong bay. Tehát ezt nem lehet kihagyni!
A motoros segítőm nem csak felvitt, de le is, így nem volt gondom a lejutással. Eldobott a buszmegállóig, ahol csaknem 40 percet vártam a következő járatra, ami elvitt a következő állomásra: Kata beach-re. Igazából mindegy volt, melyikre visz, csak lássam már a vizet két és fél hónap után.
Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy ki lehessen találni mit csináltam itt. Döglődtem.
De előtte átöltöztem itt, mert elfelejtettem a ruhám alá bikinit húzni. Hejj de imádom Phuket kontrasztjait!
Pedig amúgy szép hely - ez is nagyon népszerű - pálmafa sorokkal, lágy homokos parttal. Kellemes hely, csak vegyünk a ruhánk alá fürdőruhát...
Több se kellett, Phuket town-ba visszamotoroztam. Ha anya látná, hogy egynap alatt két idegen bácsi mögött is ültem, tuti idegbajt kapott volna. De mivel nem tudott semmiről, így minden rendben van. A fő, hogy bevitt a városig, ahol realizáltam, hogy egy hatalmas piac terpeszkedik előttem. Hát persze, vasárnap van! Irány a piacolás (mintha nem ezzel töltöttem volna el az elmúlt hetek vasárnapjait).
Imádnivalóak a thai marketek. Olcsó, és nagyon sok szép cuccot lehet összevásárolni: thai selymeket, kalapokat, ruhákat, táskákat, és laktató street food-dot is lehet kapni.
Több se kellett, az estét itt töltöttem. Nagyon szép, színes házak között nyújtózott végig a vásár, és nagyon hasonló volt az eddigiekhez, mégis mintha egy kicsivel jobbnak találtam volna a kínálatot. Vettem is egy papucsot, hogyha a szandálom végleg elengedné magát, meg kendőt, szoknyát, pad thait. Hogy mart-e a lelkiismeretem? Mint mindig, most is igen. De egyszer van az ember Phuketen!
Néha elcsodálkozom, hogy mennyi is beleférHET 24 órába: meg lehet mászni a Nagy Buddhát, lehet csobbanni egy thai strandon és a nap végén be lehet vásárolni a Sunday Night Marketen. Ha van tökéletes nap, akkor ez határozottan az. A maga nem zökkenőmentességével.
A következő poszt is Phuketről szól, ahol látok majmokat is szabadlábon, és találkozok valakivel, aki az utam alatt az egyik leginspirálóbb történetet mesélte el nekem.
Még több tartalomért irány a Facebook oldalam!
Még több kulisszák mögötti képért pedig az Instagram!
